Hornyák Ági 2010-es lányai szintet ugrottak a 2024/2025-ös szezonban. Milyen jól tették, egészen az ország legjobbjai közé emelkedtek az eggyel idősebbek között! A bajnoki negyedik helyezésen túl az országos döntőig menetelő serdülő gárdának is besegítettek. Óriási szezont futottak, ám így is maradt némi hiányérzet. Vezetőedzőnk összegez!
„Több éve együtt másszuk a lányokkal a kézilabdás ranglétrát. Egyetlenegy új játékos csatlakozott hozzánk nyáron, aki nagyon hamar szerves része lett a tehetséges társaságnak. A csapatunk magja az előző évben is kimagaslott a korosztályából, így azt a döntést hoztuk, hogy az eggyel idősebbek között mérettetjük meg magunkat LU16-ban a 2010-es születésű lányokkal. Elvárások és nyomás nélkül álltunk rajthoz, tisztes helytállás és tanulás reményében. Keretünkből az arra érdemesek ráadásul még több játéklehetőség érdekében a serdülő keretben is epizódszerephez jutottak.
Hamar igazolta az élet, hogy jó döntést hoztunk, az alapszakaszban gyorsan kirajzolódott, hogy nyugaton a Győr, a NEKA és mi vagyunk az a csapat, aki a felsőházi rájátszásba jutásért küzdhet. Komoly rangadókat játszottunk egymás ellen, pontokat raboltunk keresztbe-kasul. A csúcspontot számunkra a későbbi bajnok ETO oda-vissza verése jelentette, hazai környezetben ráadásul tíz gólos átütő sikert arattunk. A kiélezett versenyt mi sem igazolja jobban, hogy mind a hárman egyenlő pontszámmal érkeztünk meg a felsőházba, ahol a Ferencváros, a Debrecen és a Szeged jött szembe keletről.
A rájátszásban sajnos a sérülések megtizedeltek minket. A dobogóra vágytunk, ám ehhez több bravúrra lett volna szükségünk. A legfájóbb pont talán a hazai Fradi meccs volt, ahol az ellenfél felmosott minket a saját pályánkon. Ez a mai napig fáj! Vállalom a felelősséget, a szezon végére kellett volna a formánkat időzíteni, később kellett volna a legélesebbnek lennünk. Sajnos a tét alatt is megrogytunk kicsit, szoknunk kell még az ilyen éles helyzeteket. Nem hittük el, hogy keresnivalónk van a Győr után a fővárosi zöld-fehérek ellen is.
A szezon előtt örömmel aláírtuk volna az országos negyedik helyet a nálunk egy-két évvel idősebbek között, ám így, hogy két mérkőzésen múlt az éremszerzés, maradt bennünk hiányérzet. Ez a sport, tanulunk belőle. Összességében egy fantasztikus szezont futottunk, fizikálisan sokat fejlődtünk. Minden egyes mérkőzéssel többek és rutinosabbak lettünk. Ki tudnék emelni egy-egy kiugró egyéni teljesítményt, de őszintén azt gondolom, az egység és a csapatmunka a mi legfőbb erősségünk.
Ezúton is köszönöm a szülőknek az egész éves szakadatlan, mindent átütő támogatást és szurkolást! Köszönöm a kollégáimnak a közös munkát! Jövőre következik a serdülő I. osztály, ahol talán kevesebb siker vár ránk, mégis nekiugrunk a feladatnak. Annyit elárulhatok, hogy két balkezes játékossal bővül a repertoárunk, így próbáljuk meg majd a maximumot kihozni a bajnokságból!” – Hornyák Ágnes, MBH LU16 vezetőedző
